5.Rész Kételyek

 Hirtelen elszörnyedtem ahogy megláttam a Dave mögött álló alakot.Előtört belőlem hirtelen az egész álmom.Minden.ha nem öleltem volna magamhoz Dave-et biztosan hanyatt vágódtam volna.
 Ott állt tőlem két méterre Zayn Malik.Ok nélkül is elkaptam a tekintetét és nem tudtam róla levenni a szemem.Csak ott néztük egymást legalább egy percig.Elkaptam a tekintetem róla.Dave-el leültünk az asztalunkhoz és rendeltünk egy italt majd később kaját is.
 Fél órával később Zayn még mindig ott volt.Dave-nek el kellett mennie a szép szóval toilettre.Én nem bírtam levenni a szememet Zayn-ről.Élőben még helyesebb....oké Jade állj le!Hirtelen Zayn felállt és odajött hozzám(!!)
-Hello Zayn vagyok.
-Hello Jade.És tudom ki vagy.-próbáltam természetes lenni de nem igazán sikerült.
-Gondoltam egy ilyen gyönyörű lánynak alapból jövök egy itallal.-moslygott.Úristen az a mosoly.
-Oké ennyit még elfogadok de csak úgy szólok, hogy van barátom.-nevettem.
-Kár pedig már a randit akartam kérni.-na itt lehervadt az arcomról a mosoly.-de az italt még állom.Mit kérsz?
-Mondjuk egy tequilát.
-Hozom is.
Még kihozta nekem az italom és elköszönt tőlem mert mennie kellett.A pohár alatt egy levelet találtam.Ez állat benne:Ha ráunsz a barátodra hívj fel ;)
Jézusom Zayn Malik megadta a telefonszámát!Hát persze hogy nem hívom fel.Az este további része nagyon jól telt.Mint mindig most is megbizonyosodtam arról, hogy Dave érzései irántam még mindig nem változtak.Ennek örülnék is ha nem folyamatosan a Zayn-el való párbeszéd járna a fejemben.Az anno tuti, hogy nem hívom fel.Jobb lesz ha elfelejtem.
 Ahogy hazaértem felhívtam Flower-t és elmeséltem neki az estét.Persze ő egyből sikongatni kezdett megy azt kántálta, hogy milyen szerencsés vagyok meg hogy a végén még összejövünk.Én persze egyből ideges lettem és mentegetőztem, hogy nekem csak Dave az egyetlen olyan pasi az életemben akire szerelmemként tudok gondolni.De ő nem hagyta abba és inkább jobbnak láttam ha megszakítom a vonalat.Később beléptem twitterre ahol persze Zayn Malik egyből kommentálta az eseményeket...basszus ebből baj lesz.

                                                     2 héttel később...

Na jó eltelt 2 hét és én ezt már nem bírom tovább.csak Zayn-re tudok gondolni és Dave egyre közömbösebb számomra.Hihetetlen milyen benyomást keltett bennem Zayn a gyönyörű barna szemével és azzal a fantasztikusan eszéletlen mosolyával.Döntenem kell.Szakítanom kell Dave-el.Bármennyire is szerettem.Nem tehettem mást.Még ma felhívtam Dave-et egy találkára.Felvettem egy rózsaszín alapon fekete pöttyös ruhát és egy rózsaszín tűsarkút hozzá.A hajamat copfba fogtam és elindultam a sarki kávézóba.
 Közben könnycseppek gördültek le az arcomon.Miért teszem ezt Dave-el?Miért csinálom ezt ha szeretem?Különben is Zayn egy sztár már nem érdekelhetem.Pedig ezt meg kell tennem.
 Beléptem a kávézó ajtaján.Dave már várt rám.Csak egy gyönge öleléssel köszöntöttem amit ő nem értett.Leültünk az egyik asztalhoz.Én egyből elsírtam magam.Dave kérdő pillantást vetett felém.
-Mi a baj Jade?
-Sajnálom!-sírtam.
-De mégis mit?
-Szakítanunk kell de előtte tudnod kell, hogy szeretlek.-nagyon fájtak ezek a szavak.A választ már nem vártam meg csak felálltam és gyors léptettel siettem ki az utcára.
 Ekkor gyengéd kéz ragadta meg a csuklóm, majd hirtelen magához szorított.Felpillantottam és Dave könnyes szemeivel találkozott tekintetünk.
-Mondd ki még egyszer!
-Képtelen vagyok rá.
-Ha tényleg vége akkor legalább egy utolsó csókot adj!
Bólintottam majd adtam egy olyan csókot Dave-nek amibe minden érzelmem benne volt.Ekkor végre felnyílt a szemem tudtam, hogy nem engedhetem el Dave-et.
-Akkor ez már biztos?-kérdezte.
-Nem .Én...én ezt nem tehetem.Szeretlek!.-bőgtem.
-Nem bírnám ki ha itt hagynál.Te vagy az életem.
-Nekem meg te.Miért mondtam ezt neked?
-Azt én sem tudom.
-Dave aludhatok ma nálad?
-Persze
Felmentünk Dave-hez.Rögtön bedőltem az ágyba.Nagyon kimerített ez a nap.Dave mellém feküdt és átkarolt.Ezen az éjjelen éreztem először azt, hogy valaki igazán szeret..